A Magyar Országgyűlés előtt lévő módosítási javaslat szerint szigorodnának az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételek. A szigorítás indokaként a szakma felhígulását, a minőségi szelekció hiányát jelölték meg az előterjesztők.
A jelenlegi szabályozás szerint a jogi szakvizsga megszerzése után az ügyvédi kamarába felvehető akár az is, aki az ügyvédi hivatás gyakorlásában nem szerzett tapasztalatot. A módosítási indítvány szerint a kamarai tagság feltételéül a jogi diplomán, a szakvizsgán, a megkötött felelősségbiztosításon és a megfelelő irodahelyiségen felül legalább egy év ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlatot is előírna. E módosítás jelentősen megnehezítené azon gyakorlattal rendelkező jogászok ügyvédi pályára lépését, akik közigazgatásban, egyetemi oktatóként vagy bírói nyugdíjazásukat követően nyitnának önálló irodát. Az elképzelés nem új keletű, hiszen az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény vitájában már felmerült az egy éves alkalmazott ügyvédként történő gyakorlat szerzésének gondolata azok tekintetében, akik a jogi képviselettel nem kapcsolatos területről érkezve indítanák be ügyvédi praxisukat.
A javaslatot ugyan támogathatónak tartják az ügyvédi kamarák, mégis szakmai vita kezd kibontakozni az ügyvédség morális és szakmai színvonalának emelésére szolgáló alternatív megoldásokról is. Felmerült, hogy e célt jobban szolgálná a kirendelt védői rendszer megreformálása, a szakvizsgák és továbbképzések rendszerének modernizálása, esetleg az ügyvédi díj minimumának bevezetése, sőt a szakmai színvonal emelésének érdekében felvetődött az ügyvédi szakma létszámkorlátozásának gondolata is.
Az új szabályozás bevezetése jelentősen csökkentené az egyes jogi szakmák közötti átjárhatóság lehetőségeit, azonban ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, az ügyvédi hivatás szakmai és morális színvonalának emeléséhez vezethet.